Parázs-haragon járok megint

Üres-magába révedő 
üszökember támad fel, 
egy pusztul, ott kettő kel, 
üszök üvölt az üszökkel.

Kiszámolós (ujjgyakorlat)

Pogány szívem bánat rágja, 
pitvar-kamra visszaránt, 
összerándul, lüktet egyet: 
milyen Pál? 
fordult már? 
többet már nem kalimpál,  
Úr Jézussal uzsonnál.

Hold-árnyék regölés

Hold-árnyék vakságban fogantam,
Markomban vérrögöt forgattam,
Hatujjú kezemmel megfogtam,
Kígyóval bölcsőben ringhattam.

Démonok énekét,
Farkasok éjjelét
Magamban hordoztam,
Viharból elhoztam.

Már nem (Múzsa-töredék)

Te voltál
Lelkem, 
Alakom,
Formám;

Kibontanám, ha tudnám 
Oltalmazó neved, 
De ha megteszem, 
Óhajod ellen vétek.*

*eredeti verzió

Nyüzsgés (W.S. nyomán)

Hínáros mocsárban megbúvok, 
köd-hajón árnyék-rúd imbolyog, 
sehol egy meghajló nyárfabot, 
amiben megkapaszkodhatok. 

Tajték-gerincű alakok, 
ne húzzatok, ne húzzatok! 

[...]

Eröltetett menet (ujjgyakorlat)

Láttam, hogy nem jó,
ahogy a szöveg sem, de
neki írtam, hogy értse, 
elhúztam a kezem, az ujjaim 
nem fonták be az övéit, 
a terhet is letettem, mert
a hegyen át, ahol mentünk,
hogy mérhessük: idő és
légzés hogyan változik, 
és hogyan bennünk az 
érzés: vagyunk együtt és 
külön, már nem szóltam 
semmit, kifulladtam, ahogy 
elnyújtózva a földön 
belém hazudta a reményt.

Akiba - gyerekdal (ujjgyakorlat)

Patak mozgású,
sebes folyású,
tavakon átvágó, sziklákat elvásó,
harmad napra, hajnaltájra,
harmatcseppkén
elpárolgó.

Mózes bolondja,
Krisztus ősatyja,
csipkebokron, fakereszten,
síró tőkén, vaskereken,
vág eleven csontjába,
jól besózott húsába.

Levegőt a tűznek,
a tengernek esőt,
lámpafényes bogártáncot
sötét árnyékának,
hajlott alakjának - 

fénnyel jövendőt!