#impression (prae/venire)
álmomban egy poros könyvtárszobában álltam a polcokat néztem könyvek folyóiratok papírdobozba kupacolt jegyzetek deszkákból ácsolt világ rézkarú lámpák kopott szőnyegek egy szentkuthy prae [...] kötetben a színes falvédő felett láttam már valahol? kérdem motyogva az nem lehet! [...] de álmomban most minden megkerült, ami rég elveszett
Kukorelly Endre
VálaszTörlésELREJTŐZÉS
Már jól tudom hová kerül
amiben hittem; sárból való
akit elküldtem visszajön
s magamra is hiába várok
Kinn talán esik régóta
végtelen
kanyargós csúfos nagy vizek
gyülekeznek lassan körénk
elvadult tájképeimen;
bennem esernyőként feszül
ez a kiföstött világ és
minden ami volt elvegyül
végre a tengerben meg a hóban
Már nem írható le rólam
többé ennyi adósság.
--- --- ---
Pár hete a végső rendrakás közben akadtam erre a versre.
(1982. április 9.,Élet és Irodalom 14. oldal.)
Azóta olvasgatom. Van benne valami, ami újra és újra olvasásra késztet.
Valami álomszerűség, talán.
Mai eszemmel nem is értem, akkor 41 évvel mi fogott meg benne, ami miatt eltettem.
Ahogy azt sem értem, miért küldöm most ide kommentként.
Köszönöm a szép szöveget!
VálaszTörlésUgyanazon az oldalon, amelyen Kukorelly fenti verse megjelent az ÉS-ben, Dénes Zsófia egy fiatal kori krokija olvasható Rippl-Rónairól, amelynek végén egy appendixben megtudjuk, hogy ez egy más által fellelt szöveg; majd néhány sorban az öregségen búsong az akkor 97 éves szerző.
...mert hát, mi különbség is van a meglelt szövegek és az álmokban visszatérő emlékek között?