Galyatető-vignetta
Leszegett fejjel rohan előre. Szájában cigaretta ég. Kívül maró gúny, belül a páni félelem. Szórjatok szét! Szórjatok szét! Látja a célt, a házat, a hullámzó erdőt. Már a nyomában van; már hozzák a követ. Már érzi a zsíros föld szagát. Kinéz a színpadról, mosolyog, megáll. Vár, vár. Az óra üt, a rugó kipattan, a fej lehanyatlik. Nincs vér, nincs áldozat. Nincs halál.
***
ógörög-vignetta
az idő mind vissza:
pereg a múlt, s eljő
a jelen
a függöny meglibben, előlép, meghajol. se taps, se ováció. a székek üresek, az ajtók bezárva. a hegyek felöl könnyű szél, felkavar port, emlékeket. visszalépne, de már nincs hová. alatta deszka reccsen. már nem szó, de valóság: megremeg a föld, dörög az ég és felel a hullámzó, távoli visszhang. varjak vijjogása. nyüszítve térdére rogy.
***
Monet-vignetta
Fehér fal. Rajta kopott, sárga keretben egy festmény apró szögre akasztva, kényszerű tétlenségben. Tengerpart az apró, színes házak előtt. Talán hajó is ring a vízen, s vasmacskája mélyen a fehér falba eresztve pihen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése