még egy levegő

minden igyekezet kevés, amikor a tenger háborog és a hullámok átborulnak a taton, a fej felett, a mindenek felett

talán Noénak kéne lenni, talán csak nem elég átvinni a szerelmet, talán csak vicsorogva kéne a fogunk közt megszűrni az életet – légzés ki-be, ki-be, 

a csipkebokor mellé vágyom, ahol még tűz volt az Isten és nem emésztett fel, ahol még elég volt a kopott ruha, nem is volt más, nem is kellett 

minden igyekezet kevés, hajnali négy óra, sosem alszom el, sosem ébredek, 

köröttem a vízben merülő életek