Harmincnyolc napja...[befejezetlen]

Harmincnyolc napja már, akár
Jónás a pusztában, hogy ülök,
mint aki vár, egy szóra, egy ujjra,
ami rávési az emlékezet koronáit
a megkerült múltra - egy húrra írt
élet, pendül az úd, ez már tök-
dal, száraz ciráda egy andalúz
keresztény másvilágra,
egy ki nem mondott szóra,
egy hangra, ami visszavisz
a megkezdett útra, b'résit bárá -
lassan újra és 
újra teremtett képére engem

minden, ami vagyok, 
lehetetlen.

Impresszió

…felhők mögül a túlpart, akár egy történet a gyerekkoromból, sejtelmesen elő-előbújik, ahogy  magasan, a hegyek felett a szél elfújja a párás, nedves levegőt, a régi emlékek úgy hajtják egymást a fejemben, arcok, formák, mozdulatok jönnek elő és tűnnek el, nem látok tisztán, nincs éles kontúr, csak maszatos, pára lepte táj, egy berendezett világ, tárgyak, mint történetek, ide-oda tolhatók, sakkfigurák, impressziók, Kháron ladikja úszik át, Nagymaros, Visegrád, álom szerint…

Solnay Dénes János, Dunakanyar, 2013.