odvas asztalnál, savanyú
kávét szürcsöl, előtte
szétdobált kockacukrok,
mocskos alumínium kanál,
fogatlan íny nyalja a
filléres üvegpoharat,
száraz krémes maradéka
egy csorba tányér alatt,
hajlott villa, a magány
csendes sercegése – ez
a legbelsőbb szefíra,
nincs fényszilánk, ami
áthatolna rajta, csak
a vaksötét anyag van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése