A fákat oldalról éri a nap,
ahogy a hegy mögé bukva
narancssárgán beragyogja
a nyári erdőt. Az irtás is felnőtt,
fenyőtáblák, szamócák, vad
aljnövényzet, kankalin és
harangvirág, egy régi világ –
emlékek az árnyékos oldalon,
már nem tudom a fák alatt,
hol vagyok.
hol vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése