Első jegyzet

Ma délelőtt elhatároztam, hogy nyilvános naplót fogok vezetni. Ezt nem valamiféle kóros magamutogatás inspirálta, hanem az a felismerés, hogy a zavaros léleknek jót tesz, ha önnön tükörképe előtt tetszeleg. Ilyenkor ugyanis kénytelen magát látni, pőrén és ostobán, olyannak, amilyennek látni nem szeretné, hanem amilyen valójában, és ez a kényszerű szembesítés rövid időre összeszedetté és lényeglátóvá teheti. Az ok ez, és az a szomorú felismerés, amit Kerouac meglehetősen buta és ámokfutó könyvében így fogalmaz meg: „…my feeling that everything was dead”.

Így aztán ma húgomék velencei házában egy óriási szaunázással gondoltam megoldani az élet nehézségeit. A metamorfózishoz tudtam, ez is jó lesz. Nem is tévedtem. A hetven-nyolcvan fokos forróságtól és gőztől úgy éreztem magam, mint aki valami ragadós mocsoktól szabadul – amiben volt is nem kevés igazság. A napi gondok úgy beleivódnak a bőr pórusaiba, mint egy aljas gondolat a koponyaüregbe, ami addig eszi az agysejteket, amíg már nem képes az ember a józan önmérsékletre és tisztánlátásra. Jobb ezt kiizzadni!

Annyira elfáradtam, hogy alig voltam képes kivánszorogni, és amikor beleugrottam a vízbe, azt hittem, hogy soha nem leszek képes a felszínre jönni. Kuksoltam a medence fenekén pattogó fülekkel és ziháló mellkassal – azt éreztem egy pillanatra, hogy meghalok. Szerintem megdöntöttem életem csúcsát, mert legalább másfél-két percig voltam lent, vagy nekem annyinak tűnt. A combizmaim begörcsöltek, meg a vádlim is, de valamiért jó, vagy inkább kijózanító volt ez a fájdalom. Aztán – hiszen egyszer mindennek vége szakad – egyszerűen fellöktem magam a felszínre, és éreztem, hogy most már minden rendben lesz.

Szaunázás után igazából fehérbort szeretek inni. Az elgyötört ereken át gyorsan felszívódik az alkohol, és olyan piros lesz tőle az arc, mint a paprika. Az ember ilyenkor leül egy nyugodt helyre és bambán bámul maga elé azzal a hamis érzéssel, hogy gondol valamire. Pedig ilyenkor teljesen üres lesz, nyugodt és türelmes. Bevallom, én ma nem ittam bort, mert nem jó tanácsadó a bódulat, ha az ember nem biztos a dolgában. Helyette inkább házkörüli piszmogásba kezdtem. Az is kikapcsol.