#impression (borostyán::töredék)

…ügyedet intézem, egy kanapén ülök a bankban, megint összekevertek valamit, halotti anyakönyvi kivonat a kezemben, hordom-viszem, már egy ideje leszoktam a telefonom nyomkodásáról, ha valahol várnom kell, inkább gondolkodom; új cipő a lábamon, farmer és kockás ing, új óra, amit a múlt hónapban vettem…

…eltűnődtem: ha ott, ahol te vagy, nincs idő, csak az örökkévalóság, akkor egyszerre látod a most-engem, meg őt, aki még nem vagyok, a majd-ént, még újabb ruhákban, még többet várni itt vagy ott, megöregedni és meghalni, vagy aki voltam-ént megszületni, iskolába járni, megismerni téged: az egyik pillanatban, egy szemhunyásban most-engem a bankban, a másikban talán majd-ént öregen vagy holtan…

…ide-oda abban, amit mi időnek érzékelünk, de amit te már csak egy örökkévaló, mozdulatlan, fagyott világnak látsz, amiben újra és újra meghalsz a kórházban, és én a nyakadon nézem a pulzusodat, vagy ülök a bankban és az ügyedet intézem új, álló órámmal a kezemen, egyedül, örökké nélküled és újra veled… 

…azt hiszem, már láttad, hogy lecsatolom az órámat, nincs miért hazudni magunknak…

…folyton mozgón-mozdulatlan rovarok vagyunk az örökkévalóság borostyánjában, mert nincs szabad akarat, hanem csak „van, ami van”…

*Kép forrása: https://ifashion-hu.decorexpro.com/kamni-i-mineraly/nasekomye-i-zhivotnye/