"Sok minden félbeszakad, elakad, abbamarad.
Felhagytam végül az újságírással is, miután még egy nagy reggeli lapnál
megpróbálkoztam. Úgy látszik, a világ ilyen szakadásos. Ezeket a szakadásokat a
lelkünk nem veszi szívesen, nem is mindig tudja követni, elfogadni, magáévá
tenni: folytonosságot kíván. A folytonosság azonban előfeltételezi a végtelen
fogalmát, tényleges létezését – hogy például a párhuzamos egyenesek ott
találkozhassanak, vagy hogy egy görbének két, egymáshoz bármilyen közel fekvő
pontja között mindig legyen még sok más pontja is. A természet világában, úgy
látszik, nincsen folytonosság és végtelen." (Ottlik Géza, Próza)
 |
| Solnay Dénes János, Nyíradony, 2014. Color |
 |
| Solnay Dénes János, Nyíradony, 2014. B&W |
1 megjegyzés:
Győrffy Ákos
TÁJ
Lehet-e, hogy valaki inkább már táj.
Hogy az érzelmek és gondolatok többé
nem érzelmek és gondolatok benne,
hanem egy ösvénynek, egy erdőrészletnek
a képei, s ha feltennének neki egy kérdést,
a legigazabb választ azzal adná, hogy
elvinné a kérdezőt arra a helyre, rámutatna,
semmit sem szólna, így válaszolna.
Megjegyzés küldése