Ma, éppen most egy éve. Még mindig felfoghatatlan. Nem tudok sem normális viszonyt, se megszépítő távolságot kialakítani a halálod pillanatával. Ott és akkor valami alapvetően megváltozott bennem, és biztos vagyok benne, hogy semmi sem lesz már olyan, mint előtte volt. Valami mély, elemi igazságot kellene éreznem és írnom neked, de ha az utolsó lélegzetvételedre vagy szívverésedre gondolok, minden kitörlődik a fejemből. Letelt életem legrövidebb örökkévalósága. Nagyon hiányzol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése