Redőnyrések rajzolnak árnyékfoltokat a falakra, megtörnek a
könyvszekrény üvegajtaján és lefolynak a parkettára; belvárosi lakásokban látni
hasonlót, a környező házak ablakai visszaverik a háztetők között átragyogó
koranyári, reggeli napsugarakat, és éles kontúrokkal rajzolnak fénybuborékokat
a camera obscurává változtatott apró szobák falára;
kávét inni vágyok, de az éjszakai álmok még mozdulatlanságban tartanak; a plafont bámulom lustán, az összegyűrött párnán nehéz fejed, hát tudd a helyed, fedél alatt, a többit vesd ki szívedből, vesztened illik, vesd ki, temesd el, tégy le róla, undok sípolással harsan fel az óra, kikelek hát az ágyból, a reggeli árnymagányból álmos szemekkel nézek dolgom után, ennyi év múltán nem ér átaludnod éjt /napot szabad/, s vénülni sem tilos.
Instant lábjegyzet: a szöveg Géher István Délivasúti canto című versének felhasználásával készült.
kávét inni vágyok, de az éjszakai álmok még mozdulatlanságban tartanak; a plafont bámulom lustán, az összegyűrött párnán nehéz fejed, hát tudd a helyed, fedél alatt, a többit vesd ki szívedből, vesztened illik, vesd ki, temesd el, tégy le róla, undok sípolással harsan fel az óra, kikelek hát az ágyból, a reggeli árnymagányból álmos szemekkel nézek dolgom után, ennyi év múltán nem ér átaludnod éjt /napot szabad/, s vénülni sem tilos.
Instant lábjegyzet: a szöveg Géher István Délivasúti canto című versének felhasználásával készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése