#impression (rorate-monológ::már)

Ne irascaris Domine, ne ultra memineris iniquitatis: ecce civitas Sancti facta est deserta, Sion deserta facta est: Ierusalem desolata est: domus sanctificationis tuac et gloriae tuae, ubi laudaverunt te patres nostri. 

Égbe kiáltok. Hová legyek?! 

Hétezer-száznyolcvan óra telt el. Nem panaszkodom. Vele és nélküle. Pedig volna (rá) okom. Úgy ment el, ahogy jött: mezítelen, üres kézzel. Karom nem tartja, vállamon nincs már szép feje. Párnán sincs – azon a napon eltűnik sebhelye –, csak urnában hamu. 

Beteljesült már? Vagy ennyi volna?! Nem mozdulnak helyükről a hegyek?

(Krisztus Jézusért már a rabbihoz megyek.)