Neszezés. Elborítanak a jegyzetek. Betűk és számok. Régi gondolatok után kutatok. Korábban már rájöttem, most nem értem… Nem lehet jó…! Ez nem bizonyítható! Elsüllyedek a jegyzetek rengetegében, a falon, a padlón, a gépen, mindenhol kiterítve az agyműködésem. Hol vagyok ebben én? Hogy kapcsolódhatok korábbi-magamhoz, ahhoz, aki tegnap voltam, gondolatban? Kint az utcán már tavasz van, itt bent pedig legbelül vagyok és voltam: lélekben-lakó, nyughatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése